Kapcsolódó cikkek

Élet térd artrózissal

Ízületi kopás arthrosis, osteoarthrosis — kiemelten a térdkopás- előfordulása, diagnosztikája és korszerű kezelése Szerző: Dr. Csaba Attila reumatológus.

Élet az ízületi kopással

A másodlagos szekunder arthrosisnak ismerjük az okát: pl. Normálisan a csontvéget borító üvegporcot porcsejtek és sejtközti állomány alkotják. Előbbiek a növekedés végeztével már alig osztódnak, feladatuk a porc alapállományának — pl.

A porcnak vérkeringése, beidegzése nincsen, táplálása az ízületi belhártya által termelt ízületi folyadék révén valósul meg, mely kenő-olajozó, súrlódáscsökkentő szereppel bír, illetve a porcfelszínnel közösen teherviselés során lökhárító funkciót is betölt.

Kapcsolódó cikkek

Arthrosisban megbomlik az alapállomány felépítése és lebontása közti egészséges egyensúly, rövidtávon az előbbi, később azonban visszafordíthatatlanul az utóbbi irányába tolódik. A megnövekedett nyomás ízületi folyadékot présel a sérülésekbe, további károkat okozva.

A terhelés rugalmatlanul az alatta levő csontra tevődik át, így az megvastagszik.

A fokozott terhelés fájdalmat provokál. Előrehaladott esetben az ízülettel határos csontban a terhelő felszínen apró üregek cysták alakulnak ki. Az ízületi peremeken csontnövedék úgynevezett arthrophyták, köznyelvben csontcssőrök, -kinövések, meszesedés keletkezik, hogy tehermentesítse, stabilizálja az ilyen formán is deformálódó ízületet.

A fájdalom miatt a beteg kevésbé terheli érintett végtagját, illetve használja ízületét. Ez az ízület mozgásbeszűküléséhez, illetve a környező izomzat sorvadásához, erejének csökkenéséhez vezethet, mely instabillá teszi az ízületet, tovább károsítva azt.

hátsó térdízület fájdalma

Végstádiumban a porc teljesen elkopik, elpusztul, az ízületet alkotó csontvégek összeérnek, surlódnak, ez nagy fájdalommal járhat.

Az ízületi csontvégek összecsontosodása azonban igen ritkán következik be.

Ízületi kopás és kezelése - Budai FájdalomKözpont

Az ízületi kopás általában lassan romló, gyakran hullámzó lefolyású, évekig, évtizedekig tartó, nem visszafordítható folyamat. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a térdarthrosis a negyedik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség nőknél, nyolcadik férfiaknál, összességében pedig aránya megegyezik a — Magyarországon vezető halálokként szereplő — szívbetegségek okozta élet térd artrózissal, illetve az általa okozott mozgáskorlátozottság révén maga is hajlamosíthat szívbetegségek kialakulására.

A térdízület a legbonyolultabb ízületünk, három rekeszből, részből áll: a térdkalács és a combcsont elülső felszíne között, illetve a combvégek és a sípcsontvégek között a külső és a belső oldalon.

élet térd artrózissal az ízületek hirtelen fájni kezdtek

Az ízületi tokot a külső és a élet térd artrózissal oldalon egy-egy oldalszalag erősíti, oldalirányban stabilizálva az ízületet, míg a combcsont és sípcsont élet térd artrózissal található első és hátsó keresztszalag vagy ferdeszalag az előre-hátrafelé irányuló mozgásokban stabilizál.

Utóbbi két csont közt mindkét ízületi részben az orr- és a fülkagyló porcához hasonlóan egy-egy rugalmas állományú porcsarló meniscus található, melyek alátétként funkcionálnak.

élet térd artrózissal hogyan lehet kezelni a mérsékelt térdszinovitist

Normálisan a térd teljesen kinyújtható, mely az egészséges járáshoz nélkülözhetetlen. Már néhány fokos mozgásbeszűkülés is látszólagos relatív végtagrövidüléshez, sántításhoz, kompenzáció kapcsán az érintett oldali csípőízület és a gerinc tartási zavarához, másodlagos elváltozások okozta panaszokhoz vezethet.

A hajlítás szinte fokig kivitelezhető, melyet a torlódó izmok, lágyrészek, és az ízület megfeszülése korlátoz.

Gyakori megbetegedések

Mind a meniscusok, mind a szalagok sérülése, károsodása az ízületi porc károsodását, kopását fokozza a nagyobb nyomás, illetve az instabilitás miatti túlterhelődés következtében. Akinél az átlagosnál nagyobb mértékű a lábszár kifelé vagy befelé dőlése kétoldali előfordulás esetén előbbit X, utóbbit O — lábnak is hívja a köznyelv a túlzott dőlés oldalán az ízület túlterhelődik, arthrosis alakulhat ki, illetve fordítva, az arthrosis is hajlamosíthat tengelyeltérés kialakulására.

A térdhajlat belső oldalán térdarthrosis során viszonylag gyakran alakul ki a Baker-ciszta, mely az ízületi térrel — gyakran csak a ciszta irányában — közlekedő, lassan növekvő, extrém méret esetén megrepedésre hajlamos és ezzel esetleg mélyvénás thrombosis tüneteit utánzó képlet.

élet térd artrózissal ízületi fájdalom kézkezelés

Élet térd artrózissal arthrosis diagnosztikája Leggyakoribb panaszok és az orvosi fizikális vizsgálat alapján észlelhető tünet a mechanikus jellegű fájdalom: reggelente ízületi merevség, fájdalom, mely használatot, bejáratódást követően csökken, hosszasabb terhelés után pedig ismételten fokozódik. Az ízület mozgásterjedelme csökkenhet, térd esetében a teljes nyújtás nem kivitelezhető, illetve a hajlítás is beszűkülhet. Az ízület elformátlanodik deformálódik a meszes felrakódások miatt, a tok, szalagok nyúlása, a meniscusok károsodása következtében pedig élet térd artrózissal, lötyögőssé válhat.

A fájdalom okozta akaratlan és tudatos kímélet miatt az ízületet mozgató, egyben stabilizáló izmok sorvadnak térd esetében a combizomzatmely még instabilabbá teszi az ízületet. Jellegzetes tünet a tapintható, durvább esetben hallható dörzsölődés az ízület felett annak mozgatása során krepitáció. Amennyiben ízületi gyulladás is fellép, nyugalmi fájdalom, duzzanat, melegség is társul az előbbi panaszokhoz.

Az arthrosis megállapításához szükséges és elégséges képalkotó radiológiai vizsgálat a röntgen, mely a betegség meglétét, kiterjedését, súlyossági fokát mutatja ízületi rés szűkülete, egyenetlen ízületi rés, széli meszesedések osteophytáka porc alatti csontállomány tömörebbé válása, esetleg benne apró üregekkel degenerációs cisztákvagy a csont beroppanásával.

Csípő- térdarthrosis gyanújakor mindig álló helyzetű, lehetőleg mindkét oldalt összehasonlító, kétirányú felvétel készítése indokolt.

Ne féljünk az artrózistól | TermészetGyógyász Magazin

A röntgenkép eltéréseinek és a beteg panaszainak súlyossága gyakran csak lazább összefüggést mutat. Ultrahang, esetleg MR vizsgálat a környező lágyrészek érintettsége szalagok, meniscus sérülés, Baker-ciszta gyanúgyulladás esetén lehet indokolt, utóbbi esetében az ízületi folyadék injectiós tűvel leszívható, laborvizsgálatra küldhető.

A test bármelyik ízületét érintheti a betegség. Artrózis általában csak egy ízületen alakul ki, ha azonban az ujjakat érinti, egyidejűleg több ujjat is megbetegíthet. Az artrózist korábban egyetlen betegségnek tartották, mára már mintegy száz formáját különítik el. Jelenleg nincs oki terápia az artrózis kezelésére, de a rendelkezésre álló terápiás eszközökkel a fájdalom csökkenthető, az aktív élet folytatható.

Vérből, vízeletből rutinszerűen mérhető vizsgálat, mely az arthrosis tényét, súlyosságát bizonyítaná, még nem elérhető, kutatások folynak ez irányban. Az arthrosis terápiája Megelőzésre kell törekedni!