A lábak duzzanata az alsó ízületekben

Panaszait okozhatja egy olyan apró eltérés is, amelyre nem is gondol: előfordulhat, hogy a lábai nem teljesen egyforma hosszúak, ezért állás, járás során a teher nem egyenletesen oszlik meg köztük.

Fotó: rawpixel. A baj okára egy ortopédiai vizsgálat derített fényt: az egyik lába két centivel rövidebb volt, mint a másik, így a térdízületek terhelése egyenlőtlenül oszlott meg.

Csak becslések vannak arra nézve, milyen gyakran fordul elő az a jelenség, hogy valakinek az egyik lába rövidebb, mint a másik, de ez az ún. A probléma már gyermekkorban kialakulhat, hátterében néha sérülés, fertőzés, különböző fejlődési rendellenességek, statikai eltérések lehetnek, bár legtöbbször nincs különösebb oka, pusztán a más testrészeken is megfigyelhető némi aszimmetria jeleként értékelhetjük.

Az egyoldali lábdagadás kiváltó okai Általában egy lábat érintő betegségek a következők: mélyvénás trombózis kísérő tünete a duzzadt, lilásan elszíneződött, feszes láb, a lábikra fájdalom, tüdőembólia esetén fulladás, szívelégtelenségmélyvénás elégtelenség pl. A kétoldali lábdagadás kiváltó okai A leggyakoribb tényezők, melyek a többlet folyadék révén okoznak lábdagadást, általában mindkét lábat érintve: akut veseelégtelenség kísérő tünete lehet a csökkenő mennyiségű vizelet, az általános rosszullétkrónikus veseelégtelenség kísérő tünete az étvágytalanság, fogyás, rossz közérzet, kevés vizelet vagy a vizelet hiányanefrózis-szindróma veseelégtelenséghez vezethetkrónikus szívelégtelenség kísérő tünete a szapora pulzus, a vérnyomáseltérés, fulladás, csökkent terhelhetőség, fáradékonyság, gyakori mellkasi fájdalomilletve a hasi terület ödémájaterhesség alacsonyabb a fehérjeszint a hígult vér miatt, a perifériás erek pedig kitágulnakmájzsugor kísérő tünete hasi ödéma, vérzékenység, sárgasághormonkezelés hormonpótló terápia, fogamzásgátló szedésehormonális problémák a hormonok eltérései vízvisszatartást eredményezhetnekgyógyszermellékhatás pl.

Valódi vagy látszólagos a lábrövidülés? Fontos tisztázni, hogy valódi vagy látszólagos hosszkülönbségről van-e szó, mert más-más az oka és a kezelési lehetősége is. A hosszkülönbség lehet valódi, amikor a comb- vagy a lábszárcsontok hossza mérhetően különbözik, illetve lehet funkcionális, más szóval relatív rövidülés is, amikor a csontok hossza azonos, az izmok helytelen működése miatt látszik különbség.

Ezt megállapítani az alsó végtagok abszolút és relatív hosszának mérésével lehetséges. Az abszolút hosszt két jól tapintható csont, a csípőlapát felső pereme és a belboka távolsága adja, azonos helyzetben, nyújtott állapotban lévő lábaknál mérve.

A relatív hosszt a két belbokának a köldöktől való távolsága mutatja. Rövidláb-szindróma következményei Az egy centinél kisebb különbség többnyire nem okoz érezhető problémát, bár intenzíven mozgó embereknél például futóknál a kis eltérés is következménnyel járhat. A lábhossz-különbséggel élőknél nagyobb eséllyel alakul ki térd-és csípőizületi fájdalom.

Az alsó végtagok ízületeit ugyanis ezekben az esetekben nem egyenletes terhelés éri, ami ízületi kopásokhoz, fájdalmakhoz vezethet. Az érintett vázrendszerének statikai egyensúlya megbomlik, emiatt nemcsak a láb funkciója csökkenhet, hanem a gerinc, a csípő- és a térdízületek is károsodhatnak, a kopásos folyamatok rizikója megnő. A leggyakoribb panaszok, amelyek lábhossz-eltérést jelezhetnek: a tartós álláskor jelentkező, többnyire egyoldalú derékfájdalom, a nyaki, háti fájdalom és merevség, a térd- és a bokaízületek álláskor, járáskor jelentkező fájdalma, duzzanata, a kímélő sántítás.

A relatív rövidülés esetében az izmok működését korrigáló gyógytorna segíthet, a valódi hosszkülönbségnél pedig sarok- illetve talpemelő betét alkalmazása, de a lábak duzzanata az alsó ízületekben esetén elsősorban gyermekkorban műtét is szükségessé válhat.